Mikor kezdtél el kézilabdázni és miért?

Harmadikos koromban kezdtem el kézilabdázni. Az ok pedig édesapám ráhatása, valamint az hogy testvérem, Zoli már régebb óta kézilabdázott. Kötelező se bátyámnak se nekem nem volt, de mindketten itt kötöttünk ki.

Hogyan emlékszel vissza az első éveidre?

Ahogy én emlékszem nem voltam egy igazán ügyes gyerek, így az első éveim elég nehezen teltek. Mind kondicionálisan és technikailag le voltam maradva, de édesapám (akkori edzőm) segítségével, és óriási kitartással előrébb tudtam lépni. Mindennek a kulcsa a sok edzés az akarat, és a megfelelési vágy volt. Mindenkinek meg akartam felelni, és ez az általános iskolás éveim végére sikerült is.

Más sportággal foglalkoztál vagy ez volt az első?

Kézilabdás éveim előtt 1, maximum 2 évet úsztam, de amint elkezdtem ezt rögtön rabul ejtett és más nem nagyon foglalkoztatott. A főiskola évei alatt sok sportággal találkoztam, de egyikbe se „merültem bele”

Eligazolásod előtti évek milyenek voltak számodra?

Gimnazista koromban kerültem be az NB-s bajnokságba ifiként. A 4 év végére meghatározó játékossá tudtam válni, és akkor már a felnőttben is játszottam. Összességében pozitívan emlékszem vissza erre az időre, mert mind emberileg mind szakmailag jó társaságban voltam. Ifistaként nyertünk egy bronzérmet, ami nagyon szép emlék. Felnőttbe nagyon sokan segítettek, így tudtam fejlődni, és én is tudtam segíteni a csapatnak.

Főiskola miatt Egerbe kellett igazolnod. Hogyan teltek ezek az évek?

Pozitívan! Mind a főiskola, mind a kézilabda miatt. Egy nagyon jó NBII-es csapatba kerültem be, ahová rövid idő alatt sikerült beilleszkednem. A második félévben már a felnőtt csapatban is szóhoz jutottam, és véleményem szerint segítségére tudtam lenni a csapatnak. Ez sok edzéssel járt, hisz mindkét csapattal edzeni kellett. Az ifistákkal elsők, a felnőttekkel pedig harmadikok lettünk.
Utána való évben feljutottunk másodosztályba ekkor mind két csapatban meghatározó játékos voltam. Egész szezonban sok időt tölthettem a pályán. Ez az év nagyon sok élményt rejtett magában, mert jobb csapatok ellen, magasabb osztályban játszhattunk. Feljutásunk után egyből győzelemmel kezdtünk, ami megalapozta a jó szezonunkat. Nyolcadikok lettünk, ami olyan szempontból jónak mondható, hogy az akkori három feljutó közül mi lettünk a legjobbak. Ez sok fáradtsággal járt, mert nagyon sokat kellett edzeni, de mindenképp megérte.
A harmadik évben több új játékos érkezett a csapatba. Közöttük két új jobbszélső, akik mögött már nem jutott annyi idő felnőttben. Az ifi csapatban továbbra is húzóember voltam, de a felnőttben nem kaptam már lehetőséget. Ebben az évben az NBI/B junior mellett, NBII felnőttben játszottam, ahol ismét nagyon sokat töltöttem a pályán, egy igazán fiatal csapatban.

Az egri évek alatt mennyit gondoltál a régi időkre, a régi csapatodra?

Az elején próbáltam összehasonlítani a dolgokat, hogy mi volt itthon és hogy mi van Egerben. Voltak új dolgok, de nem kellett sok újdonságot tanulnom. Az itthon tanultak használata közben jutottak legtöbbször eszembe az itt eltöltött évek. Ettől függetlenül mindig érdeklődtem a BMSE szerepléséről, hogy mit játszottak, hogy állnak.

A két csapat között mennyire látsz különbséget?

Én egy NBI/B-s bajnokságra készültem, ahol velem együtt profik is készültek. Ott csak nagyon kevesen játszottak munka mellett, így mindenki ott tudott lenni. Itt azonban munka miatt sokszor hiányosan edzünk, de ez egy amatőr csapat, így elfogadható. Több edzéssel készültünk, mint itt. Augusztusban kezdtük a felkészülést itt is és ott is, de ott minimum öt edzésünk volt, de néhány hétre tíz edzésen is részt vettünk. Tavaly edzőtáborba is mentünk ott napi három edzés volt, ami jóval nagyobb terhelés, mint a heti négy edzés. Ez ott megoldható a profizmus, valamint az anyagi lehetőségek miatt, itt azonban nem.

Milyen érzés visszatérni régi játékostársak, barátok közé?

Engem ez nagy örömmel tölt el. Bízom benne, és biztos vagyok benne, hogy a barátság a pályán is elő fog jönni. A szoros meccseken ez óriási segítség tud lenni. Szerintem a tavalyi harmadik helyet ez segítette elő. Ez nekem nagyon tetszik! Tavaly ezeket a kapcsolatokat nem tudtam felfedezni, és nagyon hiányzott. Örülök, hogy ismerős arcok közé térhetek haza, és úgy gondolom, szívesen látnak itthon.

Szerinted kik lehetnek meghatározó játékosok a szezonban?

Akikkel játszottam róluk tudok többet mondani, de hallottam az újakról is. Idén is a két szélső Buczi Roli és Kovács Zoli gyors indulásaik, góljaik nagyon kelleni fognak. Varga Gabi akár a pályán, akár a pályán kívül is tudja irányítani és összefogni a csapatot. Az ő személye nagyon meghatározó lehet egy-egy mérkőzésen. A kapusokat is kiemelném. Tőlük is jó teljesítményt és sok segítséget várok. Igor (Bak Tibor) védekezése is nagyon fontos lesz, mert tavaly is a védekezés volt a siker egyik titka.
 Az új játékosokat csak hallásból és egy hónapnyi közös edzésről ismerem. Papp Bandi támadásban nagyon hasznos volt az előző szezonban és az lesz idén is. Ha a gyorsaságát és a magasságát kihasználjuk sok gólt fog tudni szerezni. Pardi Laci tavaly balátlövő volt, de idén inkább irányítani fog. Amennyire én látom nagyon jól lát a pályán és szerintem jól fogja szervezni a csapatot. Hasznos tagja lesz idén is a csapatnak. Balibán Petit emelném még ki, nem is feltétlen a pályán, hanem a pályán kívüli teljesítményéért. Ő nagyban benne van, hogy így egybe tudunk lenni, és hogy ennyire tudunk egymásért küzdeni, ami miatt felül tudunk kerekedni jobb játékoskerettel rendelkező csapatokon is. Balázs nagyon hiányozni fog, mert tavaly nagyon erős teljesítményt nyújtott, de most sajnos nem lesz itt.

Eredményben mit vársz a csapattól?

Bízom benne, hogy dobogós helyezést tudunk elérni, úgy mit tavaly. Sok sikert kívánok minden BMSE játékosnak a szezonban. Hajrá BMSE!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.