Mikor kezdtél el kézilabdázni?

Általános iskola nyolcadik osztályában egy barátommal elmentünk az akkori DKSE korosztályos csapatához. Két hónapot voltam ott és semmi pozitív élmény nem ért. Semmi esélyem nem volt arra, hogy beilleszkedjek. Nagyképű, flegma srácok gyülekezete volt a csapat, nem is bírtam sokáig. Aztán két-három év szünet és a gimnáziumban kerültem újra kapcsolatba a kézilabdával, és azóta csinálom is.

Milyen indíttatásból választottad ezt a sportot?

Nekem mindig is a csapatsportok jelentették az igazi kikapcsolódást. A kézilabdát is azért szeretem, mert egy közösség tagja lehetek és nem csak önmagamért, hanem másokért is küzdhetek. Ami még fontos szempont, hogy az adott sport legyen gyors és fizikális. A kéziben mindezt megtaláltam.

Más sportággal próbálkoztál a kézi előtt, vagy ez volt az első?

Általános iskolában fociztam, de csak suli szinten. Később a kosárlabdával is megpróbálkoztam, de azt sose kedveltem igazán.

Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a BMSE-vel?

Körülbelül két és félévvel ezelőtt merült fel az, hogy az addigi megyei csapatom otthagyom és eljövök. Társam is akadt Pekárovics Zoli személyében. Zolival eldöntöttük, hogy másik megyei csapatba nem megyünk, mert nem szeretnénk a volt csapatunk ellen játszani. Az NB2 csapatai közül 2 lehetőség volt Hajdúszoboszló és Berettyóújfalu. Zoli intézte a dolgokat és mivel a szoboszlóiak akkori csapatképén rengeteg játékos volt úgy döntött, hogy inkább az újfaluiakat választja. Szerintem jól döntött.

Az eddigi meccseid közül melyik az, amelyik a legszebb emlékként él benned?

Mióta itt játszom, egy erős gárda tagja lehetek. Hazai mérlegünk lenyűgöző. A sok győzelmünk közül talán a Kisvárda ellen mutatott játék és a Tiszavasvári ellen megszerzett utolsó győzelmünk, ami a legkedvesebb számomra. Szerencsére van miből válogatnom. A megyei szezonjaim alatt a csapatom pofozógép volt és örültünk, hogy ha egy-két meccset megnyertünk a szezon alatt. Szóval ott minden győzelem kisebb fajta csoda volt. Ezért is talán a legemlékezetesebb meccs számomra mikor megszereztük életünk első megyei győzelmét Polgár ellen. ( A félidőben még hettal ment Polgár aztán a második félidőt sikerült tizenkét góllal megnyernünk.)

Hogyan értékeled az előző nagyszerű szezont? Miben láttad a siker titkát?

Sok újat én sem tudok a csapat múlt szezonjával kapcsolatban mondani. Egy jól működő rendszer alakult ki az elmúlt két éven. Mindenkinek megvan a maga szerepe, és a saját feladatára kell csak koncentrálnia. Támadásban minden meccsen megvan az a két-három ember, aki extrát tud nyújtani, míg a többiek hoznak egy jó teljesítményt. Védekezésben van két-három alapemberünk, akik megadják a védekezés gerincét. Mindenki csinálja a saját dolgát és ezt úgy, hogy a teljesítménye a közösbe kerül be és nem megy át egyénieskedésbe.

Egy jó csapathoz, jó közönség dukál, milyen érzés volt először ilyen tábor előtt játszani?

Az első meccsemen szörnyen izgultam. Nem éreztem azelőtt még soha ilyenfajta izgalmat, mert nem voltam hozzászokva, hogy 200-300 ember figyeli a csapatomat és hihetetlen hangulatot varázsol nekünk a meccsinkre. Ezt nem is lehet megszokni, aki nem élte még át ezt a dolgot az nem tudja, hogy miről beszélek.

Hogyan hat rád, ha hazai pályán 2-300, míg idegenben is sokszor 50-100 ember bíztat téged, titeket?

Ma már objektívan tudom mondani azt, hogy az NB2 legjobb közönsége előtt játszhatok, hiszen minden rivális tábort láttam már legalább egyszer. Nincs még egy ilyen közönség, amely ennyire képes a hazai pálya előnyét biztosítani a csapata számára. Arról nem is beszélve, hogy néhány helyen még idegenben is „otthon” vagyunk. Remélem idén is megérdemeljük majd ezt a támogatást.

Saját játékodból mit tartasz a legerősebbnek, és mi az amin még fejleszteni szeretnél?

Sajnos technikailag nem tartok ott ahol kellene, mivel nincsenek meg az alapjaim. Ezen igyekszem javítani. A klasszikus átlövőkre jellemző mozgást is tanulgatnom kell még. Nem igazán érzem még azokat a helyzeteket, távolságokat ahonnan nekem lőnöm kellene. Ennek orvoslása csak a minél több lejátszott meccsel történhet meg. A z erősségeimet a fizikumomban, a gyorsaságomban és a játék iránti alázatomban látom.

Mi kellett ahhoz, hogy az itt töltött rövid idő alatt máris húzóemberré válj?

Nagyon egyszerű a válasz. Megtaláltuk a helyemet, a feladatkörömet a csapaton belül. Nincs más dolgom csak a saját feladatom elvégzése. Nem nyom agyon a teher, és ha hibázok is tudom, hogy mindenki mellettem áll. Ilyen környezetben nem lehet rosszul játszani.

Mit gondolsz, milyen esélyeink lesznek az új bajnokságban?

A legtöbb csapat tudott erősíteni a tavalyi szezonhoz képest, de nem izgulok túlságosan, mert mi is jelentős erőt képviselünk. A tavalyi gerinc megmaradt. Pákó ugyan távozott, de a helyére érkező Kovács Feri szerintem a csapatunk egyik meghatározó embere lesz az idei szezonban. Tahóczki Balázs  hiánya jelentős veszteség a csapat számára, de eddig is csapatként voltunk nagyon erősek, szóval megoldjuk a pótlását. Összességében egy stabil hazai mérleggel és pár idegenbeli bravúrral ismét ott lehetünk a táblázat elején.

Mennyivel másabb, miben jobb itt játszani, mint az előző csapatodban?

Teljesen. Itt egy csapat tagja vagyok, ott a kézilabdát szerető emberek társaságában voltam. Itt edzések vannak, ott csak edzésszerű foglalkozások. Itt rendes nézőtáborunk van, ott néhány szülő látogatta a meccseinket. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.