Általános iskolás gyerek voltam, amikor elkezdtem kézilabdázni Bakonszegen. Akkoriban még nem úgy foglalkoztak a gyerekekkel, mint most. Csak az iskolák közötti bajnokságokban folytak a küzdelmek. Délutánonként iskola utána voltak az edzéseink. Pályafutásom elején meghatározó volt testnevelőm Rácz Sándor és az igazgató Úri Zoltán. Ők szervezték az iskola és a város sportélelét ezért a kézilabdáért is ők feleltek.
Már akkoriban is az idősebb korosztállyal játszottam együtt. Ekkoriban még megrendezésre került a Dolgozók Nyári Szpartakiádja és erre készült el az első fényképes igazolásom a tanácsi hivatalban. Ez nem csak azért emlékezetes, mert ez volt az első igazolásom, hanem, mert egy évvel megöregítettek, hogy abban a korosztályban részt vehessek a versenyen. Az évente megrendezésre kerülő torna körzeti fordulóján mindig túljutottunk, azonban már a megyei fordulón jóval erősebb csapatok ellen kellett megmérettetnünk, ami nem zárult sikerrel.
A sportkarrierem a középiskolai évek alatt is folytatódott. A gépipari iskolába jártam Debrecenbe, ahol egy komplett csapatot innen állított ki a Göcs. Itt kezdtem el dolgozni, és ezek alatt az évek alatt is a gyár csapatát erősítettem az NBII-ben. 1967-68-ban a katonaéveim alatt sem hagytam abba a kézilabdát, Szandaszőlősön töltöttem ezt a két évet, ahol a Pest megyei csapatokkal játszottunk bajnokikat. Leszerelve visszakerültem egy évre az akkor már másodosztályú Göcshöz, de itt csak 1970-ig maradtam. Itt értem el a legnagyobb eredményemet, egy Magyar Kupa 4. helyezést.
Ebben az évben kerültem Berettyóújfaluba először játékosként a BUSE kereteiben, majd 1980-ban néhány vállalat vezetésével létrejött a BMSE. Sajnos a 80-as évek közepén újra fuzionálni kellett a BUSE-val, de a 90-es évek elején újra külön tudott válni a kézilabda a focitól. Azóta folyamatosan BMSE néven szerepel a helyi kézilabda csapat. Akkoriban már nem nagyon játszottam, vezetőségi tagként segítettem a csapat munkáját. Gál Antal elnöki posztjáról való lemondása után rám maradt a feladat, hogy vezessem az egyesületet. Ezt hivatalosan még mindig én teszem, de 1,5 éve egészségügyi állapotom, és korom miatt átadtam a feladatok egy részét. Kértek a vezetőségi tagok, hogy ameddig tudom csináljam, de egyre jobban azt érzem, hogy közeledik a búcsú ideje, és ténylegesen lemondok a vezetői tisztségről. A fiatalok jobban belelátnak a mai követelményekbe, rendszerekbe, most már nekik kell ezt tovább vinni.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.