Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a kézilabdával?

Én először focizni kezdtem el, hisz az én családom focista családnak mondható. Volt egy edzőm, akit nagyon szerettem ám őt leváltották, és az új edzővel már nem volt olyan jó a BUSE-ban. Ekkor Domokos Alex lecsábított kézilabdaedzésre, amit már az első néhány alkalommal megszerettem, így párhuzamosan csinálni kezdtem a foci mellett. Ekkor édesapám azt mondta, döntsem el, hogy melyiket szeretném csinálni, és a kézilabda mellett kötöttem ki.

Ki a példaképed?

Sose volt igazán példaképem, nem akartam hasonlítani senkire. Mindig egy teljesen egyedi játékos akartam lenni. A legfontosabb célom az volt, hogy amit az edző mondott nekem azt teljesítsem. Így jutottam el oda, ahol tartok most.

Hogyan emlékszel vissza az ifista időkre, amikor a csapat irányítója, motorja voltál?

Nagyon szép emlékeim vannak azokból az időkből. Pályafutásom nagy része ifista időszak volt, hisz nem régóta vagyok felnőtt játékos. Ekkor értem el igazán nagy eredményeket (egy első és egy harmadik helyezés), és egy nagyon jó csapatunk volt ekkor, amire a nagy összetartás volt jellemző.
Az hogy én lettem volna, a motor nem igazán tartom helyénvalónak. Sokan voltak húzóemberek akkoriban, például a Kovács testvérek, Dandé Zsolti, Ékes Ádám. Amikor én ifista voltam nagyon egységes jó csapatunk volt, így azt tudom mondani, hogy nagyon jó időket éltem meg ebben a korcsoportban.

Melyik volt pályafutásod legemlékezetesebb mérkőzése? Az idei meccsek közül melyiket tudnád kiemelni?

Egy kupában a Törökszentmiklóssal kellett selejtezőt játszanunk. Itthon 22-21-re kikaptunk és ott is nagyon szoros volt az állás. 21-21-nél lefújták a mérkőzést, de kaptunk egy időntúli szabaddobást, amelyet Alex be is lőtt, így hosszabbításra mentettük a meccset. Ez felejthetetlen emlék számomra. De ezen kívül is sok nagyon szép meccsen pályán lehettem (Feri Kiskunmajsa elleni utolsó perces gólja, stb.), így az idei meccsek közül is van a sorban néhány. A Kisvárda elleni óriási siker is örök emlék marad, amin a szurkolók is kitettek magukért.

Ki a legjobb barátod a csapatban?

Ez talán egyértelmű, hogy Pechinyó (remélem jól írtam le /szerk./), azaz Dandé Zsolt. Nem csak a pályán, hanem a magánéletben is tartjuk a kapcsolatot, hiába tanul Budapesten. Teljes mértékben megértjük egymást, az élet minden területén. Mindig mellettem állt, még akkor is mikor nem voltam lelkileg teljesen toppon.

Kit tartasz a legmeghatározóbb játékosnak a csapatból?

Nagyszerű csapatunk van! Nem is igazán lehet kiemelni egy-egy játékost, de ha mégis kellene, akkor kiemelném a kapusainkat, valamint a kezdő belső hármasunkat. Kapusaink nagy biztonságot adnak hátulról, Papp Bandit az óriási rugói, és lövősei miatt nagyon nehéz kevés gólon tartani. Varga Gabi nagyon egyben tartja a csapatot, és a rutinjával nagyon sokat segít a csapatnak, (Tahóczki) Balázs pedig nagyszerűen mozgatja az egész csapatot.

Az ifi csapatban irányítót játszottál, felnőttben pedig a szélen kapsz lehetőséget. Mi volt a váltás oka?

Az ifiben azért tudtam irányító poszton játszani, mert ott kisebbek voltak az ellenfél játékosok. Én elég alacsony vagyok így a magas fal ellen nem igazán tudok érvényesülni itt felnőttben, valamint itt van a csapatban Balázs, aki mind fizikálisan, mind játéktudásban jobb nálam. A felnőttek között sose tudtam érvényesülni irányítóban, így nem is tudtam igazán felpörögni sem. Ekkor valaki felvetette, hogy mi lenne, ha szélen játszanék. Bekerültem balszélre, de az akkori jobbszélső Kovács Zoltán nem szerette azt a posztot, így megbeszéltük, hogy megpróbálunk cserélni, és ez azóta is jól működik a pályán.

A csapat egyik legstabilabb játékát nyújtó játékosa vagy, ennek köszönhetően Te lettél az ősz legjobbja. Milyen érzés volt mikor megtudtad, hogy tied a díj?

Nem tudtam ott lenni a banketten, így csak utólag tudtam meg. Így is nagyon feldobott a hír, hogy engem tartottak a legjobbnak. Mindig próbáltam a lehető legtöbbet nyújtani a pályán, mind mérkőzéseken, mind edzéseken. Ennek ellenére azt gondolom, hogy Bandinak kellett volna megkapnia ezt a díjat, hisz én a szélen nagyon sok gólt lerohanásból szerzek, úgymond ellenfél nélkül. Ő minden góljáért felállt fal ellen küzd meg, ezért gondolom azt, hogy ő jobban megérdemelte volna.

A játékod melyik pontja az, amin még változtatni szeretnél?

Elsősorban a védekezésemen kellene javítani, bár már több-kevesebb sikerrel meg tudom oldani ezt a feladatot is. Támadásban még mindig szokatlan kicsit a jobb szél. Nem áll rá annyira a kezem, igaz egy jobbkezes jobbszélen nem is tud annyira érvényesülni a véleményem szerint.

Hogyan értékelnéd a hétvégi Mátészalka elleni meccset?

Egy elég tartalékos csapat ellen álltunk ki, de mindenki hozta azt, amit kellett, és vártunk tőle. Egységesek tudtunk lenni, nagyon önzetlenül játszottunk. Szép kis győzelmet arattunk, igaz ez a 14 gólos siker nem olyan boldogság számunkra, mintha mondjuk, Tiszavasvárit vernénk meg 1-2 góllal. Így is azt mondom, hogy kicsit kevésnek tartom a lőtt góljainkat, de örülök a sikernek.

Mit vársz a Miskolc elleni következő bajnokitól?

Idegenben kikaptunk, ráadásul egy nagyon durván játszó csapatot ismerhettünk meg bennük. Most itt lesz a lehetőség bebizonyítani, hogy tudunk küzdeni, és győzni egy olyan csapat ellen, akik nagyképűen játszanak.

Milyen eredményt vársz a tavasztól?

Mint ahogy már elmondták sokan, Fehérgyarmatnak könnyebb a sorsolása, de én bízom benne, hogy a 3-5. hely valamelyikét meg tudjuk szerezni. Ehhez az kell, hogy a hazai mérkőzéseinket megnyerjük, és idegenben is tudjunk néhány pontot szerezni. Nem lesz egyszerű sőt, a neheze még csak most következik.

Végül azt szeretném tőled kérdezni, hogy ki legyen a következő interjúalany a felnőtt csapatból? Miért pont őt választottad?

Ha már szóba hoztam ezelőtt, a „drága igaz barátomat”, akkor én Dandé Zsoltot választanám.  A miértre a barátságunkat tudnám mondani, valamint, hogy most újra jó formába kezd lendülni, ami a csapat számára nagy előny lesz majd.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.