Sajnos már-már megszokottá kezd válni, hogy idegenben nagyon szűkös kerettel tudunk csak elutazni. De a mostani helyzet még rosszabb volt. Ha az eddig legtöbbször felálló kezdőt nézzük hiányzott négy emberünk, és még néhány jó csere játékos sem állt a csapat rendelkezésére. Így csak az lehetett cél, hogy a listavezetőtől tisztességesen kapjunk ki.
Az első pillanattól látszott, hogy ez nem a mi meccsünk. Igaz még 1-0-ra mi vezettünk, de azután egyszer sem volt a mi kezünkben az előny. Próbálkoztunk becsülettel, védekezésben meg is tudtuk nehezíteni a dolgukat, de a támadásaink nagyon gyengék voltak. Nem volt igazi lövőpotenciál bennünk. Bandi lövései sem úgy sültek el, ahogy szoktak, köszönhető ez annak, hogy a nyírbátori védekezés jól semlegesítette. Már a félidő végén is látszott, hogy ebből nagy vereség lesz, mert már akkor is nyolc góllal vezetett a hazai csapat.
A második félidőben az folytatódott, ami elkezdődött az elsőben. Folyamatosan lerohantak bennünket, nagyon sok könnyű gólt ajándékoztunk nekik. Aki pályára került az utolsó erejéig harcolt a csapatért, és megtette, amit tudott, de az csak arra volt elég, hogy emelt fővel hagyhassuk el a pályát. Nehéz ezt mondani egy tizennyolc gólos vereség után mondani, de mégis lehet. Végül egy nagy pofonba szaladtunk bele, mégsem törte meg a csapatot. A végeredmény 39-21 lett.

Kucskár Imre: Talán egy tizennyolc gólos vereség után elég furcsán hangozhat, de ismét azt kell mondanom, hogy nagyon büszke vagyok a csapatra! Nagyon sok hiányzónk volt, Varga Gabira, Tóth Józsira, Buczi Rolira, Dandé Zsoltira, Szörnyi Petire és az eltiltott Kovács Ferire sem számíthattam. Az utazókeretünkből valamennyien pályára léptek és mindenki igazi sportemberként küzdött a neki rendelt játékidőben. Én most csak a szépre emlékezem: Pardi Laci hatvan perces játékára, Peka ejtésére, Sanyi védekezésére, Igor (Pekárovics Zoltán, Jakab Sándor és Bak Tibor – a szerk.) fantasztikus munkájára - egyébként ezen a mérkőzésen ö volt a csapatkapitány. Balibán Peti szabaddobás góljára, Norbi lövőcseleire, Bácsó Imi egyre érettebb védekezésére, ahogy Kovács Zolika sérülten is visszakönyörögte magát a pályára, és ahogy Gál Csabi vérét adja a csapatért. A következő meccsek sorsdöntőek lesznek, jó lenne legalább négyet megnyerni az ötből, ami bitang nehéz feladatnak ígérkezik. Most majd elválik a víz a vértől!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.