A felnőttek szeme előtt egyre jobban lebegett a cél, megszerezni a bronzot. Ehhez már maximum négy pontra volt szükségünk, de szerencsés esetben már vasárnap érmesek lehettünk. Mindenki úgy készült, hogy ezt a hazai meccset muszáj hozni, hisz e nélkül nagyon nehéz lesz. A Debreceni egy nagyon fiatal csapat, akikről előre lehetett tudni, hogy bírni fogják a futást, és a nagy iramot. Azt is előre jósolták, hogy ha úgy kezdünk, mint Bőcsön, nagyon megnehezítjük a saját dolgunkat.
   Ezeknek tudatában kezdtük el a mérkőzést. Támadójátékunk elég meggyőző volt az első percektől fogva, azonban védekezésünk nem volt a megszokott keménységű. Több hiba is becsúszott, amelyet a vendégek könyörtelenül ki is használtak. Mindkét oldalon voltak szép megoldások, de sok rossz is. A játékvezetők nem voltak a helyzet magaslatán oda vissza elég sokat tévedtek, de nem voltak döntő befolyásolók. Végig ez a játék volt jellemző a félidőben, így nem tudunk eltávolodni a DEAC gárdájától. Senki nem lepődött meg, hiszen mindenki ezt várta. Egy nagyon hajtós, izgalmas meccs (akárcsak Debrecenben), félidei eredménye nem lehet más, mint egy szoros 16-14-es állás.
   A második félidőben sem sikerült felvenni a megfelelő ritmust, ez főleg az elejére volt igaz. Igaz ekkor már sokszor csak büntetőből tudott gólt szerezni a Medgyessy legénység, aminek a lehetőségét a bírók meg is adtak nekik. Ám tíz perc játék után valami megváltozott. Ekkor Ékes Ádám megfogott egy hetest, és ez egy olyan eszméletlen erőt adott a csapatnak, ami után teljesen megváltozott a játék képe. Felkeményedett a védekezésünk, valamint támadásban ugyan azt a hatékonyságot tudtuk hozni, mint eddig. Így elég gyorsan eltávolodtunk vendégeinktől, hamar kialakult egy 4-5 gólos előny. Ekkor a Debrecennél elszakadt a cérna, és már nem a játékkal foglalkoztak, így még egyszerűbb lett a dolgunk. A meccs végéig már csak egyszer tudtak betalálni a kapunkba, így a végeredmény 29-23 lett.

   Ám itt még nem értek véget a hétvége eseményei. Miért is említettem a bevezetőben, hogy hatosok hétvégéje? Hát íme: Mi hat góllal vertük a Debrecent, ez az egyik hatos. Az egyik nagy riválisunk a Fehérgyarmati csapat Nádudvarra látogatott. Papíron a vendég csapat volt az esélyesebb, ám a nádudvariak bebizonyították, hogy nem kell az előzetes esélyekkel foglalkozni. Végig vezetve a mérkőzésen hat góllal legyőzték a dobogóért küzdő csapatot, így megfosztották őket az érmes álmoktól. Ez volt a másik hatos.
Végül az utolsó hatos nem volt más, mint hogy a Nyírbátor, akik még befoghattak volna minket, hazai pályán kikaptak a Kisvárdától. Gondolom már kitalálták, hogy a különbség itt is hat gól volt. Abban a pillanatban, ahogy ezt a mérkőzést lefújták kiderült, hogy biztosan érem fog lógni a játékosaink nyakában, már csak az a kérdés, hogy milyen lesz a színe. Sporttörténelmi esemény ez a berettyóújfalui kézilabdában, és még hol van a szezon vége!?

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.