Majdnem egy hónappal az eredetileg kijelölt időpont után került megrendezésre a BMSE-Miskolci VSI találkozó. A hóviharok lecsendülése után már ők is vállalták az utazást, igaz most a pályára csepegő pára miatt majdnem újra halasztani kellett. A juniorok mérkőzése csak másodedzőnk Tahóczki Balázs, valamint két serdülő játékosunk Dávid Jocó és Birinyi Zoli törlőmunkájának segítségével kerülhetett megrendezésre. Ezúton szeretnénk megköszönni nekik a segítséget!
   Látva az utánpótlás meccset, lehet jobb lett volna, ha nem engedélyeik a játékvezetők a mérkőzés lejátszását. Egy nagyon rossz szériával kezdtünk, aminek az eredményeképp már az elején ellépett hat góllal a miskolci csapat. Az első nagy ütés után nem sikerült igazán visszavágnunk nekik. Végig tartották az előnyüket, sőt a félidő végére sikerült növelniük is azt. Gyenge támadójátékunk mellé nem társult olyan védekezés, ami meccsben tudott volna tartani bennünket. A félidőben 8-16-os állásnál mehettünk az öltözőbe.
   A második félidőre sok tanácsot, utasítást adott Kucsi, ám ez nem volt elegendő. Már az első támadásnál pont azt csinálták a pályán lévők, ami meg volt beszélve, hogy nem lenne szabad. Ennek ellenére a második félidő kicsit jobban sikerült, mint az első. Ugyanúgy sok volt a fegyelmezetlenség, mint az első játékrészben, de legalább próbáltak harcolni a fiúk. Sikerült faragni a hátrányból, de ez nem volt elég ahhoz, hogy szoros legyen a mérkőzés. A meccs végére egy komoly hat gólos (24-30) vereségbe szaladtak bele fiataljaink.

   A felnőtt csapatunknak kellett kiköszörülni a csorbát, hogy a közönség ne komoran térjen haza. Nem mellesleg erre a két pontra is óriási szükség volt, hisz még mindig kiélezett csata zajlik a harmadik helyért.
   A nagyoknak nagyon nehezen indult a mérkőzés. A tizennegyedik percben 3-3 volt az állás, ráadásul azért a három gólért is rettentő nagyot kellett küzdeni. A védekezésünk nagyon stabil volt, Ékes Ádi ismét csúcsformában védett, így a borsodi csapat sem tudott ellépni tőlünk, csak tartani tudtak bennünket. A félidő felénél azonban lecsaptak a Bihari Pumák. Egy nagyszerű 7-0-ás sorozatnak köszönhetően, tulajdonképp eldöntöttük a mérkőzést. Az első félidőt végig a remek védekezés jellemezte, így hét kapott, és tizenöt lőtt góllal várhattuk a második félidőt.
   A mérkőzés második játékrészében átalakult kicsit a játék képe. Az a védekezés, ami eljuttatott bennünket a tabella harmadik helyére, kissé fellazult, így szükség volt a lőtt gólokra is. Ekkor bebizonyosodott, hogy támadásban is tudunk nagyot alkotni, ha szükséges. Egy rövid időszakot leszámítva nem sikerült felzárkóznia vendégeinknek, így végig saját kezünkben tarthattuk a mérkőzést. Mindenképp ki szeretnék emelni néhány játékost, akik a gondokat legyőzve nagyon sokat tettek a sikerhez. Varga Gábor combizom szakadással is vállalta a játékot, igaz csak védekezésben, de azt klasszis módon tette. Három olyan labdaszerzése is volt, amikor látszott, hogy ő nem ismer lehetetlent. Tahóczki Balázs, Dandé Zsolti, Igor (Bak Tibor), Papp Bandi - és sajnos még sorolhatnám, hogy kik azok, akik nem teljesen egészségesek- végig a csapat vezéregyéniségei voltak a fájdalmaik ellenére is. Ezért is ilyen csodálatos, hogy simán sikerült hoznunk a Miskolc elleni mérkőzést. A végeredmény 31-24 lett.
   A meccsek után egy nagyon jó hírrel szolgáltak nekünk Debrecenből. A DEAC megverte Fehérgyarmatot, így a kedvenceink bebiztosították bronzérmes helyüket a tabellán. Továbbra is bravúrokra lesz szükség, hogy sikerüljön, de hétről hétre egyre közelebb kerülünk a legjobb újfalui kézilabdás eredményhez.

   Jövő hét szombaton Bőcsre utazik a csapatunk, ahol mindent meg kell tenni a következő két pont begyűjtéséért. Legközelebb két hét múlva, a DEAC ellen varázsolhat a nagyérdemű ilyen jó hangulatot, mint amilyet most is. Várunk mindenkit szeretettel idegenbe is, de legfőképp az utolsó előtti hazai meccsünkre.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.